"Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja. (Mózes 20:8-10)
A bibliai parancsot betartani kívánó emberekben mindig ugyanaz a
kérdés merül fel: „Melyik az első nap?” Hiszen hétig mindenki el tud számolni,
de honnan kezdjük a számolást? Honnan
tudjuk, hogy valójában melyik a hetedik
nap? A teremtő, aki megalkotta a hetet, megalkotta a hónapot is, amiben elfér a
hét. 
A teremtés naptára újhold napján kezdődik, amit aztán négy teljes hét
követ. Minden hét hat munkanapból áll és a szombatból, a pihenés
napjából.
Kezdetben a Teremtő az idő mérésére a nap és hold járását alkotta.
Akkor megint szólt Isten: „Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet.” Úgy is lett. Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is. Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött, válasszák el a világosságot meg a sötétséget." (Teremtés 1:14, 16-18)
Az időt csak a mozgás alapján lehet mérni. A nap keringése egy napot jelent. 365 és egy negyed nap alatt a Nap és a Föld visszajut ugyanabba a pozícióba. Ezt nevezzük egy naptári évnek. A hold 29 és fél napos ciklusa pedig a hónapot adja. Tizenkét és egyharmad holdkeringés pedig megegyezik egy szoláris évvel.
A hold és a nap keringése szerint háromféle naptárat különböztethetünk meg:
A Teremtés idején bevezetett naptár a luni-szoláris naptár. Az idő múlását ezzel lehet a legpontosabban mérni.
A Szentírásban a Hold minden keringése egy ünnepnappal kezdődik, Újhold Napjával. S mivel ez egy ünnepnap, ezért ez nem lehet a hónap elején található 6 munkanap egyike. Az Újhold-nap mindig a csillagászati újhold utáni hajnalon kezdődik, vagyis az együttállás utáni hajnalon. Ezt hat munkanap követi, majd a hetedik nap a szombat, ami a hónap 8. napjára esik. Ezután további három hét jön, melyek 29-én érnek véget. A 29.-éig tartó napokat megfigyelve és némi számításokat végezve megállapítható, hogy a hónap 29 vagy 30 napból áll-e. Egy hónapnak maximum 30 napja lehet.
Az igazi luni-szoláris
naptárat nagyon egyszerű használni. A hét napjai mindig azonos napra esnek az adott hónapon belül. 
A
Szentírásban valahányszor szó esik a hetedik napról, a szombatról, az mindig
8., 15., 22., vagy 29.-e lesz a hónapban.
A Szentírás szerint Isten azért teremtette a Holdat, hogy segítsen kiszámolni, hogy mikor van szombat, vagyis az imádkozás ideje.
"Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri pályáját. (Zsoltárok könyve, 104:19)1
A Teremtés hete a szombattal, vagyis a szabadnappal végződött. Mózes második könyvének 31. fejezete azt mondja, hogy Izráel népe tartsa meg a szombati nyugalom napját, és ünnepeljék meg nemzedékről nemzedékre.
Tartsátok meg szombati nyugalmam napját, mert ez jel közöttem és közöttetek nemzedékről nemzedékre, hogy igazán megértsétek, hogy én, az Örökkévaló, vagyok az, aki különválasztottalak titeket a magam számára. (Lásd Exodus 31:13.)
A hetedik napot, a Szombatot a Teremtő azért teremtette, hogy ez jelezze a népe hozzá fűződő hűségét. De az ellensége, Lucifer megváltoztatta a naptárat és ellopta a Teremtőnek járó imádságot. A tradíción keresztül Lucifer a szoláris naptárat terjesztette el a világban s ezzel együtt a hetek folyamatos egymás után való következését. Amikor az ember imád valakit, az imádatán keresztül látszik, hogy ki az, akit magasztal. Mindenki, aki a naptári napot használja a pihenő nap és imádat napjának kiszámításához, tudattalanul ugyan, de ezt a nagy csalót, Lucifert imádja.
Azok viszont, akik a Teremtőt imádják, azon a napon fogják őt imádni, amelyet a Teremtő kijelölt a számukra. Ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő napot, kénytelenek vagyunk a Teremtés idején is használt luni-szoláris naptárat használni.
A Szentírás elárulja, hogy az imádat napjának meghatározásához örökkön örökké azt a naptárat kell használni, amely az újholdon alapszik:
"És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr." (Ézsaiás 66:23)
Te kit imádsz? Kihez fohászkodsz? Az általad használt naptár megmutatja, hogy kihez vagy hű, melyik Istent imádod.
1 Mivel a zsidó ünnepségek rendszeres időközönként ismétlődtek, ezért ez a szó szorosan kapcsolódik hozzájuk. A Moed szó tág értelemben mindenféle vallásos összejövetelt jelent. Szoros kapcsolat volt kimutatható Jehova és Izrael között, akinek időnként felfedte az akaratát. Jehova tanúinál ez az imádatra használt szó (lásd a 4150. pontot, Magyarázatok az Ótestamentumhoz, héber-görög tanulmányok a bibliához).